A fekete áfonya Észak- és Közép-Európában honos, az erdélyi havasok és alpesi tájak jellegzetes nyári gyümölcse, 2500 méter tengerszint feletti magasságig megél. Hazánkban a Sopron környéki, a Vas és a Nógrád megyei erdőkben, ritkábban a Nyírségben fordul elő.
A fekete áfonya alacsony félcserje, amely savanyú tölgyesekben, bükkösökben, fenyőerdők szélén érzi jól magát, csoportosan nő, és kisebb borsó nagyságú, sötétkék termést hoz a levelek tövében.
fekete áfonya története lenyűgöző. Az 1700-as években James Cook kapitány megjegyezte, hogy az áfonya növényeket a tehenek nagyon kedvelték, ami magyarázza a tehén neme latin nevét.
A közönséges név, a fekete áfonya egy régi skandináv szóból származik. Ezeket nyersen fogyasztják el tejszínnel, lekvárt, zselét és tortát készítenek belőle. A leveleket teához használják a Hebridákban. A bogyókat Írországban a hagyományos ünnepségek részeként használták. Volt egy különleges ünnepi fesztivál, amelyet Bilberry Sunday-nak vagy Blaeberry Sunday-nak neveztek, amely augusztus 1. legközelebbi vasárnap volt. Ehhez a Lughrasa nevű pagn fesztiválhoz társult a kelta mezőgazdaság istenének tiszteletére. Ez a fesztivál a betakarítás kezdete. Eredetileg pogány ünnepségen alapult, amely később alapjául szolgált a Lammas vagy a Loaf-Mass számára Angliában. A fesztivál ideje alatt bogyók voltak speciális rohanókosarakban szedve
