A mangó Indiából indult világhódító útjára, több mint 4000 évvel ezelőtt. Az időszámítás előtti századokban már egész Ázsiában ismerték, a X. században az araboknak és a perzsáknak, a következő évszázadokban pedig a portugáloknak köszönhető továbbterjedése. Európába az 1700-as években hozták angol utazók a „keleti gyümölcsök királyát”. Ma már Ázsián kívül a Földközi-tenger vidékén, Afrikában és Amerikában […]

A gránátalma egy mélybordó színű gyümölcs, ami rengeteg magot rejt magában: egy átlagos méretű gránátalmában közel 600 mag található. Ráadásul ezek a magok nemcsak ízletesek, hanem nagyon sok előnyös tulajdonságuk is van. A kínai és az ajurvédikus gyógyászatban ezt a gyümölcsöt már évezredek óta használják, sőt az előzetes laboratóriumi kutatások és a klinikai vizsgálatok is […]

Havasi meggy, havasi meggykóró, kukujza, kukajsza, afinya, molabogyó − igen, ez mind-mind a fekete áfonya neve. Vadételek mellé szószt, mártást, süteményt, tölteléket, lekvárt, szörpöt, teát, bort és pálinkát egyaránt készíthetünk belőle, ízesíthetünk vele levest, köretet, pikáns édességeket. A fekete áfonya Észak- és Közép-Európában honos, az erdélyi havasok és alpesi tájak jellegzetes nyári gyümölcse, 2500 méter tengerszint feletti […]

A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) eredetileg nem őshonos erdőalkotó fafaj Magyarországon, Amerikából telepítették hazánkba elsősorban az alföldi futóhomok megkötésére. Ma már erdeink kb. 20%-a akác. Európa akácerdeinek kb. 60 %-a Magyarországon található, emiatt nevezhető az akácméz Hungaricumnak. Az akácfa 20-30 méter magasra növő, fehér fürtös virágzatú növény. Semmilyen mesterséges kezelést nem igényel, nincs növényvédelem! Akác virágzása […]

A cukkini a tök és az uborka keresztezéséből született meg. Nagyon alacsony kalóriatartalma miatt a diétázók egyik kedvence, egész évben. A mai Guatemala és Mexikó területéről spanyol és portugál hódítók segítségével jutott Európába ez a zöldség. Őshazájában már több ezer éve szerves alkotóeleme az ott élők étrendjének, Európában azonban csak a huszadik század környékétől kezdve […]

A vörös káposzta vagy lila káposzta a vadkáposzta egy termesztett változata. Sötétvörös vagy lilás színét az antocián adja, a talaj pH-értékétől függően változik: savasabb talajon lilásabb, lúgosabb talajon zöldes-sárgásabb színűek a levelei. Akár indikátorként is használható. A fejes káposzta a keresztes virágúak családjába tartozik, rokona a kelkáposzta, a kelbimbó, a karfiol, a brokkoli, a karalábé, […]

A bogáncs rokona. Az articsóka világoszöldes és lilás színű módosult, zárt virágzatát fogyasztjuk (a levelek alsó, húsos, friss részét, illetve az articsókaszívnek nevezett legbelső, zsenge részt). Az articsóka rendkívül gazdag ballasztanyagokban, káliumban, magnéziumban, vasban és B1-vitaminban, de tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírt és nátriumot is. 100 gramm articsókában csupán 55 kcal energia van, így az alacsony […]

A retket már az ókori Kínában és Japánban is nagyon kedvelték, gyógyszerként használták, és sok étel alapját képezte. Ekkor már a Földközi-tenger vidékén is nagy népszerűségnek örvendett a retek, ami az ókori egyiptomiaknál a hagyma és a fokhagyma mellett a piramisépítő munkások napi étrendjének szerves részét képezte. Az ókorban fogyasztott retkek jelentős része még a Nyugat-Ázsiában, Európában őshonos […]