Feltehetően Elő-Ázsiából származó fűszer, amely a középkorban terjedt el Közép-Európában, ahol a szerzetesek kolostorkertekben termesztették. A magyar konyha jellegzetes fűszere, amelyet már eleink is használtak. Jellegzetes, általánosan ismert, össze nem téveszthető, átható nehéz aromáját illóolaj-tartalmától nyeri. Fűszerezéskor óvatosan, kis mennyiségben szabad használni, mert megkeserítheti az ételt. A kapor különösen Skandináviában, Oroszországban és Kanadában népszerű. Csípős, […]

Feltehetően Közép-Ázsiából származik. Európában régóta ismerik, a Földközi-tenger mentén már az ókori rómaiak is termesztették, és ételeik ízesítésére használták. A középkori Magyarország népszerű fűszere volt. Erős ízű és illatú, zellerre emlékeztető növény, amelynek friss zöld leveleit és gyökerét egyaránt alkalmazzák. Külsőre a zellerhez hasonlítható, nagy termetű növény. Levesek, főzelékek intenzív, erős fűszere, amelyet még a […]

Eredetileg Kis-Ázsiában őshonos, de ma már a Földközi-tenger mellékén, Törökországtól kezdve egészen Spanyolországig és Marokkóig szinte mindenütt elterjedt. Régen a dicsőség, a hírnév, a győzelem jelképe volt. Örökzöld lombú, vadon akár 15 méter magasra is megnövő fa. Nyáron kitelepíthető a kertbe. Télen tanácsos világos, hűvös helyen teleltetni (vagy üvegházban). Ritkán öntözzük. Szokták kúpos vagy gömb […]

A Földközi-tenger mentén őshonos fűszernövény. Fűszeres, enyhén édeskés, kellemesen friss aromájú, intenzív illatú fűszernövény. A pizzák elmaradhatatlan fűszere. Már a görögök is nagyon kedvelték, annyira, hogy a hegyek örömének, „Oros ganos”-nak hívták. Egyiptomban a szurokfüvet gyógyszerként alkalmazták. Görögországban ma is szabadon nő a szurokfű illatos domboldali mezőkön.